2010. február 14., vasárnap

Argentina Buenos Aires



Egyéni keresés


Területe: 203 km˛
Népessége: 2 776 138 fő
Népsűrűsége: 13678 fő/ km˛
Földrajzi fekvése: 34° 36' 36" D, 58° 22' 12" NY
Legmagasabb pontja: 1.239 m (Cerro Tres Picos)
Hivatalos honlapja: http://www.buenosaires.gov.ar/
Argentína zászlója

Argentin zászló


Buenos Aires

Click for Buenos Aires, Argentina Forecast

Éghajlata: Buenos Aires, lévén, hogy a tengerparton fekszik csapadékosabb területek egyike, de ugyanakkor a kellemesen meleg idő miatt ez nem okoz nagy bosszúságot, viszont ebből adódóan a páratartalom elég magas, akár 78%. Az évi középhőmérséklet 17˚C, ami a januári és februári hónapokban magasabb, kb. 26-28˚C, a júliusi és augusztusi hónapokban alacsonyabb.


legifoto

Buenos Aires a levegőből (Foto: Capitu)

Látnivalók
Plaza de Mayo(Május tér): a mintegy három hektáros tér közepén, melyet pálmák, díszcserjék, díszfák öveznek, egy piramis formájú emlékmű hívja magára fel a figyelmet. Az emlékműcsúcsán láthatő görög harcos a szabadságot jelképezi. Magát a teret 1580-ban alakították ki, ami akkor még Fő tér nevet viselte. A park másik látványossága Belgrádó tábornok lovas szobra, ami 1873-ban lett felavatva, és érdekessége még hogy magas talapzatra épült. A szobor alkotói: Manuel de Santa Coloma és Albert Ernest Arrire-Beleuse. A teret övező épületek közül kiemelkedő a Casa de Gobierno (Elnöki Palota), amit könnyű megtalálni, mert falai rózsaszínre vannak festve. A parkban találhatjuk meg Kolumbusz Kristóf hófehér márványszobrát is, ami Arnaldo Zocchi, olasz művész keze munkája. A teret övező épületek közt találjuk a Nemzeti bankot, és a parkban állítottak egy szobrot a városalapíto Juan de Garaynak. Egy utcányira innen találjuk a Fövárosi Székesegyházat (Catedral Metropolitana), ami neoklasszicista jegyeket hordoz magán, és a homlokzatát alkotó timpanont tizenkét korinthoszi oszlop tartja. A Katedrális helyén állt Buenos Aires első temploma, amit mindig bővítettek, átalakítottak, átépítettek, mostani formáját pedig 1755 és 1823 között érte el. Innen jobbra látható a fővárosi tanács székháza, mellette pedig a régi városháza.


Plaza de Mayo

A Plaza de Mayo (Foto: monky.cl)


Az öreg Monserat: a Plaza de Mayotól délre a 19. századi hangulatot idéző városrészre bukkanhatunk, ez a Monserat (régi néven: Déli Székesegyház) városrésze. Itt találhatók a régi épületekben működő patikák, régi templomokat lehet megcsodálni, a Városi múzeum állandó kiállításaival is itt helyezkedik el, csakúgy mint a Néprajzi Múzeum.

A csillogó Florida: ha a Plaza de Mayoról egy másik sugárúton indulunk el, nos akkor egész más élményben lesz részünk. A sugárút végén egy obeliszk díszeleg. Ha csak 100m-t megyünk és jobbra fordulunk csillogó kirakatok sokasága tárul a szemünk elé.

Avendia de Mayo: sokak szerint a főváros legszebb utcája ez, talán mert a két legszebb teret köti össze, a Plaza de Mayot a Plaza de Congresoval. Hossza körülbelül 1km és a 19. században alakították ki. Végigsétálva ezen a sugárúton keletről nyugatra, több patinás éttermet és kávéházat figyelhetünk meg, illetve utunkat keresztezheti a Hotel Chile is.

Plaza del Congresso: a Kongresszusi tér előparkja a Plaza Lorea, aminek északkeleti sarkánál találjuk Buenos Aires legrégebbi színházát az El Liceot.(1876). A park közepén van az argentin közúthálózat 0. kilóméterköve. A Kongresszi téren áll a Monumento a los Dos Congresos, más néven a Két kongresszus emlékműve, ami 1914-ben épült. Eme emlékmű emelvényéről pompás kilátás nyílik a város egy részére és kitűnően láthtó keletre a Kongresszusi Palota. Az argentin parlament hasonlít a washingtoni Kapitóliumra, bár annál azért szerényebb méretekkel rendelkezik.(1906). A parkot szegélyező épületek még: Nemzeti Társadalombiztosító épülete, a Nemzeti Takarékpénztár épülete, Molino Kávéház, ami a régen itt örlő malomról kapta nevét.


A Kongresszusi Palota

A Kongresszusi Palota (Foto: Pierre pouliquin)


Plaza Lavalle: Itt találjuk a San Martín Színházat, a Képzőművészeti Múzeumot, és a névadó, Juan Lavalle tábornok szobrát. A tér szélén díszelgő híres operaház, a Teatro Colón, olasz reneszánsz stílusban épült. Az operaház mellet tekinthetjük meg a Zsidó Múzeumot és Buenos Aires legszebb zsinagógáját. A tér északkeleti szélénél fellelhető a Cervantes Nemzeti Színház épülete, mellyel átellenben található az Igazságügyi Palota.

Plaza de La Republica: a már említett obeliszk e téren található meg. 67 és fél méter magas, 1936-ban avatták fel. A tér kifejezett turisztikai látványossággá nőtte ki magát, talán ezért is nyílt annyi vendéglátó üzem, vendéglő, kávézó, cukrászda. Egymást érik a színházak, kabarék, mozik, szórakozóhelyek. Itt található a régi Nemzeti Színház. Könyvkereskedések tömkelege található itt, a könyvbarátok nagy örömére.

San Telmo és a Lezama Park: a buenos airesi egyetem mérnökkara található itt, és itt helyezkedik el a híres argentin író, Esteban Echeverría szülőháza is. A park sarkán áll Mendosa szobra, ami 1936-ra készült el. Az északkeleti csücsköt pedig díszforrással tették érdekesebbé, díszesebbé.

La Boca: sajátos hangulatú része a fővárosnak, az emberek többsége olasz bevándorlók leszármazottai, akik megtartották az olasz hagyományokat, annyira, hogy külön kis államnak is emlegetik ezt a kis városrészt. A városrész ékessége a Puente Nicolás Avellaneda, ami egy felnyitható híd, a Folyóparti Színház, Iskolamúzeum, Főposta, Luna park amiben egy óriási sportcsarnok terül el. A szomszédságban találhatjuk a csupa üvegből és alumíniumból épült toronyházakat és felhőkarcolókat.


Egy felhőkarcoló

Egy felhőkarcoló (Foto: morrissey)


Retiro: ez a városrész kulcsszerepet játszik a főváros tömegközlekedésében. Itt található a távolsági autóbuszállomás, vasútállomás, helyi buszok végállomásai, metro állomások.

Recoleta: Itt található a Buenos Airesi Egyetem Jogi- és Társadalomtudományi Kara, valamint az Argentin Automobil Klub székháza, illetve egy kutatóintézetet is megtekinthetünk.

Palermo: ami nekünk itthon a Városliget. Itt találjuk, a Botanikus Kertet, az Állatkertet, ami hétvégén igen-igen zsúfolt, érdemes inkább hétközben odalátogatni. Találunk itt szabadtéri színpadot, állattenyésztési kiállítást, a tó közepén pedig egy tetszetős kis rózsakertet alakítottak ki.


Az Állatkert

A Buenos Airesi Állatkert és flamingói (Foto: Mai lirol poni)

Nem messze innen térhetünk be a planetáriumba, ami egy óriási félgömb. Előtte pedig régi meteoritokat tettek közszemlére. Szintén a planetárium előtt csodálhatjuk meg egy betonoszlopon díszelgő napórát, mely rozsdamentes acélból készült és a japán nagykövet ajándéka. Innen keletre sportpályák vannak, két mesterséges tó és a sokakat vonzó japán kert.


A Planetáriu

A Planetárium (Foto: marcpaes)


Abasto: a bevásárlónegyed, plázákkal, óriási bevásárlóközpontokkal.


Egy bevásárlóközpont

Egy bevásárlóközpont Buenos Airesben (Foto: reflectification)


Buque Museo Fragata Presidente Sarmiento: múzeumhajó

Közlekedés
Ministro pistarini nemztközi reptér

Buenos Aires nemzetközi reptere a Ministro pistarini (Foto: Bullfrog Hawker)



Buenos Aires nemzetközi reptere a Ministro pistarini (sokszor Ezeizának hívják a helyiek), de van egy másik reptér is, ami a belföldi forgalmat bonyolítja le, ezt Jorge Newberynek hívják. Villamos és troli már rég nincs a városban a szűk utcák miatt. Ha Buenos Airesbe utazunk, legjobban tesszük, ha a városon belül autóbusszal közlekedünk, amivel mindenhová eljuthatunk, és még a buszjegy is kifizethető árban van. A gond az, hogy a várost több száz buszjárat szövi keresztül- kasul, és bizony nem könnyű a turistáknak eligazodni köztük. Fontos, hogy az útvonalakról semmiféle térképet nem lehet kapni. A buszokon a közölt cél után a sofőrnek kell fizetni, nincsenek ellenőrök sem. A collectivo 21-30 fős kisbuszok, amik közkedvelt tömegközlekedési járművek.
A másik közlekedési eszköz, amit használhatunk a földalatti vagy „subte”, ahogy a helyiek hívják. Az angolok építettek 1913-ban (ahol a baloldalon való haladás dominál), de a budapesti földalattihoz képest kissé zajos és elavult. Eddig öt metróvonal épült meg (A, B, C, D, E), és a tervek szerint 2011-re a vonalak összhossza elérheti a 89km-t. Az elővárosi vasutak negyedóránként indulnak, és jelentős utasforgalmat bonyolítanak le naponta, de nem minden megállóban állnak meg erre figyelni kell felszálláskor.
Az autópályák 1970-ben kezdtek épülni, a megnövekedett belvárosi forgalom miatt, az üzleti negyedben korlátozták a magánautók behajtását napközben.
Természetesen kikötőváros révén nem szabad megfeledkeznünk a hajózásról és a kikötési lehetőségekről sem, ha a közlekedésről van szó.



Dugó

Dugó Buenos Airesben (Foto: Comandante Ági)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése